Az Intim fejlövés és a Nyomozó után ezúttal is egy neten még sehol nem futtatott közönségfilm, a Kalandorok került fel az Indavideo Filmre. Emellett ajánlunk az újak közül egy másik szemlegyőztes filmet egy autista lányról Mátyássy Árontól, egy 2008-as rendezői önmarcangolást Hajdu Szabolcstól, egy Janikovszky Éva-mesét Alföldi Róbert rendezésében, és 2004 romantikus szinglivígjátékát, a Terézanyut. A közös ezekben a filmekben a producer, Bodzsár István.

 Kalandorok

Az addig reklámfilmeket készítő, elsőfilmes Paczolay Béla a legjobb első film díját kapta ezzel a szemlén 2008-ban. Kritikusunk sem lacafacázott, dicsérte a filmet: "Figyeljenek oda erre a filmre, mert fontos: ritkán készül itthon olyan, komolyan vehető közönségfilm, ami nem hülyéskedik az ún. mondanivaló kárára, és nem is akar nagyot mondani a humor rovására." A három generáció összezárva-típusú alaphelyzet nyilván szájbarágós: mindhármuk elszúrta valahol a nőknél, nem érzéketlenségből vagy rosszindulatból, hanem csak úgy, és mindhárom csak a nőkre támaszkodva tud létezni; mit kezdenek vajon az életükkel és egymással? Jól sikerült gegek ide vagy oda, borzasztó dolgokat lehetne ebből kihozni, de Haumann Péter, Rudolf Péter és Schruff Milán (itt szokták közbeszúrni: jegyezzék meg ezt a nevet!) a humoros vonulat mellett párhuzamosan ki tudnak fejteni egy szép, visszafogottan érzelmes férfitörténetet apa-fiú és férfi-nő viszonyokról, melynek különösebb megoldása nincs, konklúziója pedig az, hogy a férfi, az mind balfasz. A roadmovie költségvetése 195 millió volt, 82 ezren látták a mozikban, IP-tévéken és neten még nem jelent meg.

Itt kövesse az IndavideoFilmet a Facebookon.

A 301-es parcellában, a Rajk-per helyszínén és Kádár dolgozószobájában is azt kutatta Muszatics Péter dokumentumfilmjében, hogy ki volt Kádár János. Novák Tamás rendező pedig Biszku Bélát, a Kádár-féle restauráció belügyminiszterét faggatta a témában. A filmeket az egykori magyar miniszterelnök 100. évfordulója alkalmából az Indafilmen lehet megtekinteni.

Bűn és büntetlenség (2010)

Biszku Bélát, a Kádár-féle restauráció belügyminiszterét 72-es visszavonulása után szinte teljesen elfelejtette az ország, 20 évvel a rendszerváltás után néhány embernek eszébe jutott felkeresni a "puha diktatúra legkeményebb öklét", aki Kádár bizalmasaként közvetlenül irányította a forradalom utáni megtorlást. "2008-ban a konzervatórium blog adta az ötletet a Mandiner szerkesztőségének, hogy kutassunk fel még élő, virtigli kommunistákat, és hát volt a Matula Magazinban egy nagyon jól sikerült álinterjú Béla bácsival" - idézte fel a Biszku-film kezdetét a rendező, Novák Tamás, aki Skrabski Fruzsinával készítette a filmet. Biszku Béla az 56-os forradalom után fiatalon és lelkesen vágott neki a megtorlásoknak, hiszen Kádár őt nevezte ki 35 évesen belügyminiszternek. A film letiltása nem várt marketinget jelentett, amit politikai és média felhajtás követett. 2010-ben annak ellenére, hogy dokumentumfilm és hogy egy fillér állami támogatás nélkül készült, a tíz legnézettebb magyar film között volt a mozikban, meghívták számtalan fesztiválra Los Angelestől, Írországon át Szerbiáig. Legközelebb júniusban megy a film Bukarestbe.

Most, hogy egy természetfilm nyerte a nézettségi versenyt a magyar filmek közül a mozikban, az egyik legismertebb magyar természetfilmes munkáit mutatjuk be az Indafilmen: Tóth Zsolt Marcellét. A rendező-operatőrre 2002-ben figyelt fel a szakma, amikor a Fortyogó föld című alkotása elnyerte a filmszemle ismeretterjesztő nagydíját. Nemcsak olyan nehézségekkel kell szembenéznie, hogy egy elefántfóka-hím ne nézze vetélytársnak, a tévében a nemzetközi szinthez szokott nézők miatt a vizuális színvonalat is tartania kell.

A 2002-es év fordulópont volt a saját produkciós céggel ismeretterjesztő filmeket jegyző filmesnek, ebben az évben jutott el az Antarktiszra egy saját szervezésű filmes expedíció egyik vezetőjeként. Egy négyrészes filmsorozatot készítettek a György király-szigeten, ahol 30 évvel korábban Rockenbauer Pál és Szabados Tamás járt. Az expedíció után Molnár Attila Dáviddal megalapították a Természetfilm.hu filmes egyesületet, itt több tucat díjnyertes filmet, sorozatokat készítettek és készítenek a hazai tévéknek (Spektrum TV-től, a Duna TV-ig) és természetvédelmi programoknak (Life Túzoktól a Life Rákosi Viperán át a Life parlagi sasig). Az utóbbi években a legjelentősebb munkája a Láthatatlan madárfotós volt tavaly, amiről az Index is többször beszámolt.

Budapesti vadon (fikciós) - rendező, operatőr, producer

„Az egyik kedvenc mozim, nyilván nem kell sokat gondolkodnom azon, hogy nagyon közel éreztem magamhoz Simon Józsefet" - mondta a karakteréről Cserhalmi György, akit legtöbben a Dögkeselyű taxisofőrjeként ismernek. 30 éve mutatták be az előbb társadalmi kritikának, majd kriminek tartott filmet. A sikeréről és esetleges folytatásáról is faggattuk az alkotókat, és a MaNDA segítségével az évfordulón kitesszük egy hétre a teljes filmet.

„Nagyon jól megírta a Munkácsi Miklós, András Ferenc rendező remek formában volt, Ragályi Elemér operatőrnek pedig rengeteg ötlete akadt. Nem véletlen, hogy ez lett a legnézettebb magyar film” – sorolta kérdésünkre Cserhalmi György, aki a film főszereplője is egyben a társadalmi nyomor, a Ladák és Zaporozsecek mellett.

Ezt a filmjét ismerik a legtöbben: „főleg taxiban szokták szóvá tenni", tette hozzá a 64 éves színész, akinek a Szirmok, virágok koszorúk meg a Mephisto című filmeket is gyakran felemlegetik a rajongók, meg persze a kedvencét, az Amerikai Anzixot is. Cserhalmi bár rengeteg magyar filmben játszott, a filmgyártásunk jellegének köszönhetően kevés műfaji filmben szerepelt, krimiben meg pláne. Ezért is kivételes ez a mozi, amiben 34 éves volt az akkor már befutott színész.

András Ferenc rendező a Veri az ördög a feleségét-filmje után épp öt évre el volt tiltva a játékfilmek rendezésétől a Charta 77 tiltakozó mozgalommal kapcsolatos petíció aláírása miatt, amikor Munkácsi filmterve az Objektív stúdióhoz került. András Ferenc a pénzzel kapcsolatban elmondta: „11,2 millió forintból készült a film, akkoriban a maradék pénz egy részét a stáb jutalomként visszakapta, így egymilliót megspóroltunk".

Mig a tévében Petőfi Sándor-mentes történelmi kalandfilmek mennek, a film több mint száz éve alatt készült négy Petőfi-játékfilmből hármat is felteszünk az Indafilmre március 15-től 21-ig. Nézegesse az aktuális kortörténeti dokumentumokat a negyvenes Görbe Jánossal és a húszéves Dörner Györggyel!

Petőfi karaktere alig pár filmben kapott fontos szerepet, de ezek a filmek is az aktuális politikai elvárás szerint mutatták be a költőt. Egyébként mindegyik az 1848-ban 26 éves Petőfivel foglalkozik koncentráltan. Egy a Horthy-korszak idején készült, kettő a kommunizmus 40 éve alatt (ezeket egy hétre kaptuk meg a Filmarchivumtól). A rendszerváltás óta a magyar filmesek csak egy semlegesebb irodalmi adaptációba vágtak bele, ami a költő utóéletéről szól.