Az iskolai szemináriumi feladatok mellett a gimnáziumi tanárként dolgozó nagymester, Szalay Kristóf is bejelentkezett a legújabb amatőrfilmes csomagba. Az első és a második forduló nyertesei után ismét átvesszük az Indavideo Filmre a profik közé azt a versenyzőt, aki ezt a fordulót nyeri, és eléri az 5 pontot. Ha ön továbbra is úgy gondolja, ennél jobb filmje van ide küldje, nemsokára eredményt hirdetünk, tanulságokkal.

 

Bűntelenül

 

 

"Katolikus egyetem alatt sokat hall az ember etikus, erkölcsös életről, ami jó, de mi van, ha ez már túl sok? - tette fel a kérdést az Indexnek Béla Kovárczi. Erről készítette ezt a filmet a Pázmány egyetem filmes szemináriumára, ahol a feladat a hét főbűn-témája volt. A kézikamerát szobájában felállítva kezdett el szövegelni: a történet szerint öngyilkos akar lenni, és az anyjától búcsúzik, majd pár perc alatt felhergeli magát annyira, hogy eljusson az önmegváltásig. A szobafalon lógó Apokalipszis most-plakát ellenpélda: Kovárczinak nem volt sok nehézsége, nem vágta bozótvágó késsel át magát a dzsungelen, mint Coppoláék, sőt stábja sem volt. A Diákfilmszemlén különdíjat kapott 2009-ben.

 

 

Deus ex Machina

 

 

Ez már a második nagyjátékfilmje Szalay Kristóf gimnáziumi német tanárnak, amit az amatőrfilmes versengésünkbe nevezett. Nomen est omen filmjéről 2003-ban az Index is írt. Ő az amatőrfilmek mestere, aki megalapozta itthon az "olyan rossz, hogy már jó” kategóriáját. A film Londonban játszódik, ahol brutális gyilkosságok zajlanak, a kegyetlenül lemészárolt áldozatok egytől-egyig a Szerelmes könnyek című tévésorozat rajongói. Szalay továbbra is egyszemélyes stábként dolgozik pár szereplővel kísérve (például Karinthy Márton is megjelenik). Minimál költségvetésből: 40 ezer forintból forgatta ezt a krimit, pedig csak egy levágott fej 15 ezerbe került. Tartja az amatőr szintet: a londoni helyszín megteremtése érdekében használt ötleteken akár sírni lehetne, de hosszan sorolhatnánk, hogy a forgatókönyv infantilis, a rendezés ötlettelen, a színészi játék rémes, a világítás pocsék, a képkivágások elszúrtak, a történetvezetés lassú. De valójában a bakik jól állnak neki, és a film így is könnyen beszippanthatja a nézőt. Az utolsó képsorokkal pedig jelzi, hogy Ed Wooddal és a szegénysori filmezéssel érez rokonságot.

 

Ép testben két lélek

 

 

Egy waldorfos iskolai filmes vetélkedőjére készítette Farkas András Márton három osztálytársával a filmet. A sulifilmes technikai színvonalon a HÉV megálló melletti parkban felvett mű extrái az ide-oda ugráló elemek: az időutazástól a test-lélek cserén és terrorista támadáson át a filozofálgatásig. Mondjuk az alkotók rossz helyre születtek: ötleteikkel az 50-es évek trashfilmjeinek korában egy kávézó teraszán könnyebben megértésre leltek volna.

 

A kedvenc esernyő

 

 

"Egy esernyőkkel foglalkozó fesztiválra rendeztem a filmet" - mondta Szalay Kristóf az újabb kisfilmjéről. A film egy csajozós alapreceptre épít: végy magadhoz egy esernyőt, felejtsd ott a kiszemelt nő mellett, és rakj mellé egy cetlit a neveddel és házszámoddal. A vicces alapszituáció és a némafilmes forma nem rossz ötlet, maximum a film ritmusa és zenéje nem illik hozzá.

 

Masculin

 

 

Filmes táborban forgatta a szakításról ezt a fekete-fehér kisfilmet Kovárczi Béla: "itt voltak amatőrszínészek, meg külön operatőr, csak a hanggal foglalkozó kislány nem foglalkozott azzal, amivel kellene, így a hang egy kalap szamóca lett, és utólag újra lett szinkronizálva" - sorolta. A sematikus háttér, és az oldalbeállítás nem gyengíti a témát. Probléma a napsütéssel volt: "kicsit megbuggyantak tőle a színészek". De legalább a 2010-es Diákszemlén különdíjat kapott.

 

Másik múlt

 

 

Minimális költségvetésből készítette Selmeci Gábor 36 éves pszichológus és lelkes baráti köre két és fél éven keresztül ezt az egészestés pszichothrillert. A történet szerint Zsófi szép, fiatal, és mindene megvan, de az idilli élete mögött valami szörnyű titok lappang. Apjának váratlanul nyoma vész, és ez csak a kezdete a pokoljárásának. A forgatás alatt nehézséget a tapasztalatlanság okozott: az első nap felvett másfélórás nyersanyagból például csak pár másodperc volt használható. Bakik közé sorolhatjuk, hogy a Hajnit alakító Bezeczky Györgyi a munka alatt húsz kilót fogyott, a Zsófit alakító Sztrákos Eszter és az apját játszó Vitai Csaba között pedig csak 13 év korkülönbség van. A film egyszeri bemutatójára 2010 novemberében a Puskin moziba 225-en ültek be.

 

Öncél

 

 

A színművészetis felvételijére készítette ezt a filmet Farkas Ádám, aki azóta a Pázmány bölcsészkarán tanul filmelméletet. Maga a forgatás hét óra volt, az elkapkodott képáradatot négy nap alatt dobta össze. A kisfilm elején beígért nagy igazság a történetmesélésről elmarad, viszont sikerül bemutatkoznia: a csokigyárban mindenáron dolgozni akaró fiú a Charlie és a csokigyárnál valóságosabb konfliktusokon megy keresztül: kezdve a szülők intelmeitől a nője lamentálásáig. Mellesleg a színművészetis felvételirendszernek is beszól kicsit.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása