Az elmúlt öt év indexes dokumentumfilmjeiből vetítettek válogatást a miskolci Jameson CineFest nemzetközi fesztiválon: drogosokról, utcagyerekekről, vándorcikuszról és Kádár aligai nyaralójáról szóló filmekből. Az első csütörtöki vetítésen még kevesen voltak (premierfilm és Szabó István életműdíjátadása is egyidőben futott vele), a második, pénteki alkalommal már háromnegyed házas volt a terem a Művészetek Házában. A filmek az Indexen sorozatok epizódjaiként már megéltek egy nagyobb nézettséget, most filmmé vágták ezeket, hogy szélesvásznon is megmérettessenek. Az alkotók közül két jelenlegi és egy régi indexvideós Horváth Balázs, Kovács Ádám és Tamás Bence Gáspár jelent meg, hogy válaszoljanak a kérdésekre. 

Kovács Ádám, a videórovat vezetője, aki inkább teniszedzőként mutatkozott be, elmondta, hogy a nem aktuális hírhez köthető dokumentumfilmek a kisebb nézettséget hozó videók, de a hírvideókkal szemben akár 200 év múlva is érdekes lehet a nézőknek. A témaválasztás nem mindig előre eltervezett, sokszor véletlen futnak bele olyan karakterekbe, emlékezetes mondatokba, amik szállóigévé válnak az nézőknél, mint a Dobozi utcai nőnap videója. Az Itt buliztak a Biszku lányok-filmje mindennel együtt három hét alatt készült, és nem vett igénybe nagyobb előkészületeket: csak bekopogtak a Club Aligába.

Fotó - Déri Miklós

Szeptember 19-én csütörtökön és 20-án pénteken az Indexvideó dokumentumfilmjeit lehet megnézni az európai Sundance-ként is emlegetett miskolci Jameson CineFesten. A 2007 és 2012 között készült sorozatokból összevágott filmeket két blokkban vetítik le a Művészetek házában, mindkét napon délután öt órától a Béke teremben. A vetítések után beszélgetések is lesznek az alkotókkal.

A pornófüggőkkel, transznemű orgiákkal foglalkozó versenyfilmek mellett helyet kapott Horváth Balázs a szipusokról készült Jobb érzés, mintha egy nővel lefeküdnék című munkája. Még két filmje lesz: a Romániából Budapestre került fiúról szóló 120 centi tömény erőszak és a Peer Krisztiánról forgatott A züllött költő esete a kapitalizmussal. Az ír viszkimárka nevét viselő fesztivál programjában az alkoholban úszó Magyarországról készült Magyar vagyok, alkoholista címűt filmet is vetítik Ács Dánieltől.

Kovács Ádámtól az Itt balhéztak a Biszku-lányok fut a Club Aligáról. Fiantok Dániel munkái közül a siketvakokról készült az Élet a csend és sötétség világában szerepel. Tamás Bence Gáspártól a Mondták, hogy nem lehet itten lebukni c., a perui börtönben rekedt magyar drogfutárokról készült mozi lesz és azÖcsém, ha teheted, menj el innen c. tiszabői film. Ácstól még az Azért szeretek iskolába járni, mert akkor nem kell dolgoznom című vándorcirkuszos családi filmet is bemutatják. A filmek nagyrészét Iván Róbert vágta, és Botos Tamás volt az operatőrük.

A vetítések után Ruszkai Nóra dokumentumfilmes beszélget az alkotókkal, mostani és régi indexvideósokkal.

A Réz András jegyezte Werk Film Akadémia most ünnepli fennállásának ötödik évét, ezalatt ötven vizsgafilmet készítettek a hallgatóik. Az iskola a legjobb húsz filmjével a Művész moziban ünnepelt, egy top 1o-es válogatással pedig az Indafilm oldalán. A csütörtöki mozis vetítésről itt számolunk be, a filmeket neten itt lehet megnézni. Várjuk a véleményeket, és a szavazatokat a legjobbra!

Mértékkel

A film azzal foglalkozik, hogy a felelőtlen életmód sem tart örökké, valamilyen úton-módon, előbb-utóbb eljön a megkomolyodás ideje. Hogy milyen áron, az a kérdés Gacsal Zsolt tanulságosnak és sokkolónak is szánt filmjében.

Noé

Strommer Marianna elgondolkodtató, ugyanakkor kissé zavaros thrillere a modern kori Noéról szól, aki talán az utolsó hiányzó példányokat akarja pótolni gyűjteményében. A XXI. században, a gyilkolástól sem riad vissza, hogy beszerezze azt, amire vágyik.

Bodzsár Márk első nagyjátékfilmjét, az Isteni műszakot ütősnek harangoztuk be az Indexen is a trailere alapján, de addig is, amíg október 24-e lesz és mozikba kerül, az Indafilmen megnézhetik a rendező 2oo8-as vizsgafilmjét, a Bloody Maryt.

Olvasóink döntsék el, olyan ütős-e a kisfilm, mint a leírása: a főszereplő Natalie táskájában kokain, méhében magzat, vérében sok alkohol van.

Néhány infó a Bloody Maryről:
- harmadéves vizsgafilm
- 500 000 forintból készült
- a forgatókönyvet Zomborácz Virág írta, Bodzsár osztálytársa
- Dekameron-novella adaptációja
- eredeti nyersanyag megsérült, és csak a sokkal rosszabb minőségű biztonsági másolatból tudták összevágni a filmet
- Simó Sándor-díjat kapott

 A 29 éves Bodzsár Márk előbb forgatókönyvírást tanult, majd kisfilmeket rendezett, és egy tévéfilmet a Hajónapló sorozatban Levegőt venni! címmel, amit 50 ezer fölött néztek az Indafilmen (itt látható).

A készülő Isteni műszak-film megtippeléséhez még közelebb kerülünk, ha a rendezőasszisztensének, Bagota Bélának alkotását is megtekintjük: a vonaton bambulós, úttörőtáboros kisfilm, a Frusztra  itt látható. 

A múlt héten a rendőrök elkapták az egyik leghírhedtebb mexikói drogkartell, a Zéták (Los Zetas) vezetőjét, Miguel Angel Trevino Morales-t. Sok volt a drogbáró bűnlajstromán, valószínűleg több száz ember meggyilkolására adott ki közvetlen parancsot és rengeteg kábítószert csempészett át az amerikai határon. Ez ad aktualitást a drogellenes háborúról szóló dokumentumfilmhez, amit a TASZ filmeseiként forgattunk Mexikóban. Számos szakembert, kutatót és politikust meginterjúvoltunk, és közvetlen közelről ismerhettük meg a Calderón-kormány drogpolitikáját.

Aki azt gondolja, hogy a letartóztatás híre eufóriával töltötte el a mexikói lakosságot, az téved. Amióta Felipe Calderon elnök 2006-ban megindította a drogellenes háborút, a mexikóiakat gyakran kecsegtették azzal a politikusok, hogy már látják a fényt az alagút végén, és hamarosan véget ér az erőszakhullám, azonban a reményeikben eddig rendre csalódniuk kellett. A közvéleménykutatások szerint a mexikóiak közbiztonság-érzete jelentősen megrendült, és ez nem is csoda: 2006 óta több mint 70 ezer ember vesztette el az életét a drogkartellek egymás közt és a hatóságok ellen folytatott küzdelmében. Közülük nagyon sok olyan ártatlan ember is, aki egyszerűen rossz helyen volt rossz időben. Hiába vetette be a hadsereget a kormány a határmenti északi településeken, hiába költött rengeteg pénzt az USA a mexikói fegyveres erők képzésére, hiába kapcsoltak le egy csomó drogbárót, a helyzet nem javult, inkább romlott.

A drogkereskedelem a becslések szerint akár 50 milliárd dolláros évi bevételt is hozhat a bűnszervezeteknek, ez pedig olyan tetemes haszon, ami nem csak fegyverkezésre elég, de a hatóságok megvesztegetésére is, egészen a legmagasabb körökig. Erre a legjobb példát maguk a Zéták szolgáltatják, hiszen ennek a szervezetnek a magját adó szuperbűnözőket az Egyesült Államok képezte ki különleges elitkommandósnak, mielőtt minden tudásukkal és fegyverükkel átálltak volna a másik oldalra.