A kedden, 59 évesen elhunyt Xantus Jánost első nagyjátékfilmje, az 1983-as Eszkimó asszony fázik tette egycsapásra kultikus rendezővé. Az újradigitalizált filmet egy hétre tehettük fel szerdán az Indexre a MaNDA jóvoltából. (Tavaly jelent meg először dvd-n, 28 évvel a bemutatója után.)

A melodráma keretbe helyezett leépülés-történet főszereplője Méhes Marietta, a Trabant zenekar alternatív divája volt, aki két férfi közt őrlödik, miközben popsztárrá válik. A hivatalosan titkolt második nyilvánosság több művész szereplője játszott a háttérben. A tragikus szerelmi történetnek akkora sikere volt, hogy a Trabant lehetett az első underground zenekar, ami lemezt jelentethetett meg a kommunista Magyarországon.

A forgatókönyvíróként indult Bereményi Géza nagyapjáról és a családjáról írta második rendezését, az Eldorádót, aminek újradigitalizált változatát október végéig feltettük az IndaFilmre a MaNDA jóvoltából. A film 1989-ben megnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, Párizsban Európa Filmdíjat kapott, a Magyar Filmkritikusok is az év filmjévé választották.

Kínos fordulattal zajlott a legjobb európai rendezőnek járó díj átadása Párizsban 1989-ben. A rendező erre így emlékszik: "Bezerményi Géza nevét harangozták be a számomra értelmetlen francia szövegben, és mivel több magyar bíztatott a stábból, így felmentem, hogy átvegyem a díjat. Egyszercsak a kivetítőn láttam, hogy ez nem az én filmem, hanem Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia alkotása. Visszaültem az első sorba, és azon izgultam, hogy bármilyen díjat kapjak, hogy enyhítsem a 26 országban élő közvetítésben átélt égető szégyent. A legvégén bejelentette Yves Montand, hogy Géza Bereményi, de akkor már nem mentem fel egyből, kerestek is, amire engedtem. Az már szerencsére az én díjam volt, a legjobb rendezőé." Böszörményiék ekkor díjazott dokumentumfilmje, a Recsk 1950-1953, egy titkos kényszermunkatábor története volt.

„Olyanok vagytok, mint a saját apátok és anyátok” – mondja Pierre Gothár Péter 1981-es filmjében, de ez csak félig igaz. A Megáll az időnek sikerül elhitetnie, hogy az 1968-as párizsi diáklázadás egy magyar gimnáziumban tört ki öt évvel korábban. Kábítószeres Coca-Cola, Little Richard és dugipornóképek. Az újradigitalizált film most egy hétig látható a MaNDA jóvoltából az IndaFilmen. Kritika.

Feltettük az IndaFilmre egy hétre az Eszterkönyv című 1990-es filmet a MaNDA jóvoltából. Első játékfilmje volt ez Deák Krisztinának, akinek csütörtökön került mozikba legújabb, Aglaja című alkotása (a hétvégén kapott fődíjata török fesztiválon). Ahogy a két címből is látszik, a rendezőnő arról is ismert, hogy mindig nőkről készít filmet, és női neveket rejt a címbe: ilyen volt első tévéfilmje, a Csinszka és 2000-es játékfilmje, a Jadviga párnája is.

Nagy-Kálózy Eszterre írta Deák az Eszterkönyv forgatókönyvét, mert a 87-es Csinszka sikere után szeretett volna újra dolgozni vele. "Eszter akkor alig múlt 20 éves, remek színészi állapotban volt, igazi filmszínészi adottságokkal, remekül értettük egymást" - fogalmazott a rendező, hogy kiegészítse azt a keveset, amit erről a régi filmről a neten találtunk: pár adatlapot és egy túlelemezgető Filmvilág-kritikát.

Prohászka Feri, a sörgyári melós amatőrként egy tévéfilmsorozat törökverő főszereplője lesz, és az ország új kedvence. Ez a Gyula vitéz télen-nyáron című, utólag médiaszatírának nevezett film alapsztorija. Egy hétre kerül az IndaFilmre , és megkaptuk a filmről szóló kritikát is.

Bácskai Lauró István 37 évesen rendezte, miután 13 évet dolgozott asszisztensként a Hunniában, és dolgozott dramaturgként is. A 70-es években aratta legnagyobb sikereit szatirikus alkotásaival, olyan filmek fűződnek a nevéhez még, mint a Nyulak a ruhatárban és a Keménykalap és krumpliorr. Balázs Béla Stúdió egyik alapítója egyébként, a 80-as évek közepén vonult vissza.