Nem adtuk fel, hogy bizonyítsuk, nem minden dokumentumfilm önkínzás: az IndaFilm őszi dokuszemléjét még péntekig, 15-ig tartjuk. Az egy hete tartó szemlén olvasóink legjobban azokat a mozikat szerették, amiben retró nosztalgiázás, gördeszkások vagy muszlim fiatalok vannak. Még péntekig az Indexen vetítünk az 50 dokumentumfilmből, de addig is itt meg lehet nézni az összes versenyfilmet.

A szavazás eredményhirdetését péntekre hagyjuk, hisz a mezőny fele még nem futott, de az eddigi három legnézettebb filmet eláruljuk: Papp Gábor Zsigmond filmje, a Magyar retro vezeti a nézettségi listát, ezt követi Mikulán Dávidé, a gördeszkások és házbizalmik vitájáról szóló Reakciók, és Kis Anna munkája, a muszlimok budapesti jelenlétéről szóló Allah minden napján szaladnak a lovak. Mindegyik 10 ezer néző felett teljesített.

Az esztétizálás helyett inkább a tartalomról folyt vita a kommentezők közt, idéznénk egy-egy hozzászólást: "Miért imádunk mindent, ami retró - mi bolsevikok, kommunisták, szocialisták?" (Magyar retro) "Mindkét oldalnak igaza van, de a megkeseredett nyugdíjas style nem tetszik." (Reakciók) "Fura látni, hogy mi innen elmegyünk,  mások pedig ide költöznek, de ugyanazokkal a problémákkal küzdünk. Egyedül a vallás kérdés van túllihegve." (Allah minden napján...)

A fele mezőny még nem futott, itt lehet beletekinteni, és szavazni: önöknek nincs más dolguk, mint hogy megnézzék a szemlénk alatt a filmeket, és alatta 1-10-ig jelezzék a véleményüket. Az öt legjobb - legtöbb szavazatot kapó - filmet kitesszük egy évre az IndaFilmre, hogy itt mindenki nyugodtabb tempóban is megnézhesse, a szemle végén - november 17-én - pedig le is vetítjük a nyertes öt filmet a Docuart moziban. Jegyeket a vetítésre a szavazók közt sorsolunk.

1956-ot nem ábrázolni, hanem megteremteni kell ahhoz, hogy beszélni tudjunk róla. Ilyen a Kolorado Kid-mozifilm, ami négy év hercehurca után elkészült, majd három évvel a mozibemutató után felkerült az IndaFilmre, és végre olvasóink is megnézhetik. A filmbuzi újságíróból lett elsőfilmest, a film forgatókönyvíró-rendezőjét, Vágvölgyi B. Andrást november 4-én az 56. november 4-én játszódó jelenetekről faggattuk.

- A forgatókönyvben látványosabb jelenet is szerepelt a november 4-én játszódó résznél. Miért nem ez valósult meg?

- Igen, a Corvin közben a forgatókönyv szerint lett volna egy sokkal nagyobb jelenet is, amit afféle opera-finálénak képzeltem el, csak a Corvin mozi színe miatt szerényebb mértékkel valósult meg. (A végeredmény a film 50. percétől látható, a szerk.) Iván-Kovács László, a Corvin köz első parancsnoka 56 október 29-én - 'győzelem napján' - arról tájékoztatja a nemzetközi sajtót, például a híres lengyel újságírót, Wiktor Woroszylskit (akit az eredetileg polonista Bojtár B. Endre, a MaNcs főszerkesztője személyesíti meg), valamint a városi gerillákat, hogy 'Kivonulnak a szovjet csapatok Budapestről'. Iván-Kovácsot Menyhárt Jenő alakítja, az Európa Kiadó frontembere, aki annak idején, a nyolcvanas évek közepén az 'igazi hős / egy igazi hős / igazi hős / a kurva életbe egy igazi hős'-refrénű alterslágert is énekelte. Az ő testőrségeként jelennek meg a vízilabda-válogatott tagjai: Dr Molnár, Szívós Márton, Gergely István.

- Miért vonultak fel itt a vízilabdások? A Szabadság szerelem-filmre akartál ezzel a jelenettel hajazni?

Az öt legjobb magyar dokumentumfilmet keressük az IndaFilm őszi dokuszemléjén november 1-től 15-ig. Összetoboroztuk az utóbbi három évben készült dokumentumfilmeket erre a két hétre: összesen vagy 47 film érkezett a felhívásunkra. Ami közös ezekben az alkotásokban: mindegyik arra vár, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse, hisz nemcsak mozikba nem kerültek, de a szemle is elmaradt idén a tavalyi - szintén csak fapados - után.

A dokuszemlét Papp Gábor Zsigmond Magyar retro című filmjével nyitjuk, nézzék meg, és döntsék el, a film csak egy humoros kordokumentum, vagy az elmúlt fél évszázad sok szempontból változatlan magyarságának bizonyítéka (Itt tudnak rá szavazni!)

Gyöngyöspata és Olaszliszka hírhedté válása után Tiszabőről is egyre több rémhír jelent meg a médiában a cigány-magyar együttélés különböző problémáiról. Az ország legszegényebb, főként romák lakta településén, Tiszabőn az iskolából, a közigazgatás utolsó megmaradt bástyájából kiindulva próbálták feltérképezni az indexvideós filmben a helyzetet.

Ez a 2011-es dokumentumfilm is részt vett a Jameson CineFest nemzetközi filmfesztiválon 2013-ban hét másik indexes film között (a fesztiválos részletekről itt olvashat). Szerkesztő-riporterek Tamás Bence Gáspár és Plankó Gergely, Botos Tamás volt az operatőr, Iván Róbert a vágó.

"A jövőképek feldolgozása a Tiszabőn készült film. Inkább a dokumentumfilmezés műfajával rokon, mint a sajtó számára készülő videókkal. Magyarország egyik legszegényebb falujában készült alkotás az iskolán keresztül, onnan kiindulva mutatja meg a tiszabői valóságokat. Egy ilyen leszakadó településen a filmes munkát megkönnyítő, legalizáló pozíció felvétele, a szakmai nyelvezet szerint a "bejutás a terepre" nagyon nehéz. Az iskola kiválasztása több szempontból szerencsés: az iskolai év eseményei témát, apropót szolgáltatnak a forgatásra. Itt könnyebben képesek felmutatni pozitív példákat is, ami a falu árnyaltabb megismerésének elengedhetetlen eleme. A film kissé pozitivista felütésével, kimeneteivel reagál, arra a sok, többnyire egyoldalú negatív falukép(ek)re amelyet a közvélemény gyakran éltet a szegényebb sorú falvakkal szemben." (Edelmayer Zsolt)

Dzsoni és Dini kilenc éves koruk óta szipuznak, remélik, hogy megérik a harmincat. Vasazásból, kéregetésből, kisebb lopásokból tartják fenn magukat. Egy hétig kísértük őket kameránkkal. Horváth Balázs filmje.

Ez a 2009-es dokumentumfilm is részt vett a Jameson CineFest nemzetközi filmfesztiválon 2013-ban hét másik indexes film között (a fesztiválos részletekről itt olvashat).

"Ahogy az egyik főszereplő kezdi a filmbéli szövegét: "nézzenek meg egy filmet, de ne csak a végét nézzék meg és gondolkozzanak el rajta." A film társadalmi, emberi, etikai kérdéseket egyaránt fölvet. Miért alakulnak ki ilyen emberi sorsok, mi a teendő jogilag, hivatalosan vagy emberileg, ha ilyen szituációval találkozunk. A film két szipus életébe enged betekintést, a mindennapok szervezésétől kezdődően, a szerhasználat a szereplőkre gyakorolt hatásáig. Átélhetővé teszi a néző számára azokat a konfliktus szituációkat, melyeket a főszereplők élnek meg. A legjobb vonása talán az, hogy egy olyan árnyékvilágról ad információkat, melyekbe kevesen látnak bele igazán mélyen." (Edelmayer Zsolt)